Miért ilyen undorítóak az exek?

Nem szoktam általánosítani, de most egy végtelenül nyomorék emberbe botlottam bele. *Dobpergééés*... Nem másba, mint a barátom exbarátnőjébe.. A probléma egyszerű: bekerült a képbe, de nem is akárhogyan.
A történet ott kezdődik, hogy a barátom tesója (nevezzük csak T-nek), Elkezdett beszélgetni ezzel a csajjal. Régebben is jóban voltak, hisz barátom révén sok időt töltöttek együtt egy kis csapatban. Most elkezdtek beszélgetni, és tök jól kijönnek. Ez eddig nem is jelent problémát, mivel csak beszélgetnek, ergo nem hozza a házba, és nem kell őt látnom (melyik nő örülne, ha a házban picsogna a barátja exe?), azt meg nem szabhatjuk meg senkinek, hogy kivel haverkodjon. Csakhogy a történet annyiban forrt ki, hogy a srác szerelmes lett a barátom exbarátnőjébe.. hahh.. a pasim tesója szerelmes a pasim exébe, hát ez marhára boldogít engem, szuuuper.. Eleve azt mondják, hogy a legjobb barátod és a tesód exe minden szempontból tabu :D hát na..
A barátom tudja, hogy ők eljárkálgatnak... koncertre, repülőzni, kávézni, tehát olyan kis programokat csinálnak, ahol kettesben lehetnek. A barátomat idegesíti ez a dolog, viszont nem úgy, ahogyan az normális lenne: 
  • alapjába véve ha ilyen történik, akkor annak azért nem kéne örülni, mert nem akarom az exem látni, mert valami miatt csak véget ért az a kapcsolat, ezért törlöm ki az életemből, és folytatom tovább mással, mert már nem akarok vele lenni, mással akarok boldog lenni
De a barátomat nem ezért zavarja, hanem:
  • azért, mert az ő exe, és féltékeny rá, hogy miért, arra lentebb kitérek..

Megfogadtam, hogy soha többet nem veszek Catrice szempillaspirált :D

Tegnap gondoltam egyet, és felültem a buszra, átmentem a közeli nagyvárosba, és szívet melengető vásárlásba kezdtem. Erre most szükség volt. Gondoltam egyet, itt van lassan az ősz, elkélne egy kabát, esetleg nadrág, és néhány hosszú ujjú felső.  A hádába mentem, mert nagy, olcsó, és nem azok a kínai ugyanolyan ruhák vannak. 
Találtam is dolgokat, felpróbáltam, majd csalódottan jöttem ki, mert mintha zsákot húztak volna rám, olyan nagy volt mind. Hát mondom nem hiszem el :D szemre méri az ember, de aztán felpróbáltam... és meglátszik, hogy rég voltam már ruhát venni magamnak, ha már látni se látom, hogy mekkora kell.. Végül sikerült 2 pulcsit találnom, és emellett néztem volna még ruhát is.. Ami tetszett, annak valaki cipzárját úgy lehúzta, hogy nem tudtam magamon felhúzni.. Szidtam is magamban erőteljesen, emiatt ott is hagytam azt a ruhát.. de sebaj :D Majd legközelebb remélhetőleg nagyobb szerencsével járok.
Átmentem még a Cosmos City-be, ott kabátot próbáltam, de úgy voltam vele, hogy nem kell őszi kabát. Van egy vastag blézerem, varrok rá egy "titkos patentet", és méretre is király lesz :D Ha már bementem, azért körülnéztem. Sok dolgot nem találtam, meg nem is nagyon tetszett ott a kínálat. Így csak egy fehérneművel távoztam.. De öröm és bódottá .. :D Vettem két sajtbureszt, és mentem a következő bevásárlóközpontba.. :D
Ott előbb elindultam venni valami innivalót, majd bementem a rossmannba, dm és a H&M-be is. A rossmannba vettem is egy szempillaspirált, catrice-t. Régen vettem már Catrice spirált, de elég ragacsos volt, aztán lepasszoltam tesómnak, de neki se kellett.. xD De ez a lila külső megtetszett, mondom egye-fene, vegyünk egyet.. :D Nos hát nem nyűgözött le, de szerencséére ez már nem ragacsos. De szerintem én inkább maradok az essence és lovely spiráloknál, azok még eddig nem okoztak csalódást :D
Egyébként EZT a spirált vettem. Ja és még vettem itthonra kaját, ne maradjak már éhes.. :)

Amikor befuccsol egy "barátság"

Remélem nem sokan éltétek már át azt, amikor egy barát akarja szétdúrni a kapcsolatodat? Na hát velem ez is megtörtént. 
Olyan embert fogadtam a szívembe, akiről elhittem, hogy jó barát. Örültem, hogy egy szuper közösségbe kerülhettem, megértő és rendes emberek társaságában , akikkel bátran lehet közös programokat szervezni. Jó barátként tekintettem rájuk, aztán borult a kártyavár. Hirtelen én lettem a szar-szemét, és fogalmam sem volt (és még most sincs), hogy miért..?
Szép lassan mászott bele a személyesebbnél is személyesebb dolgainkba, úgy próbálta a kapcsolatunkat szétrobbantani. Többször volt ilyen, és akkor mondtam a barátomnak, hogy soha többet nem akarom én azt az embert látni... Végül mégis megbékéltem. 
A barátom előző kapcsolatát is úgymond ő dúrta szét, mert adta alá a lovat, hogy barátom így meg úgy nem boldog.. És velünk is ezt tette.. és valamilyen szinten manipulálta a barátomat is (ők legjobb barátok voltak), vele meg nem tudom mi van, belebeszélték a hülyeséget.. elmondott az a srác minden szemétnek engem, hogy én nem szeretem őt stb.. Barátom meg még el is hitte, amilyen manipulatív.. Ennek "köszönhetően" napokig nem tudtam vele normálisan beszélni, nem tudtam, miért olyan, amilyen... Kiderült, hogy azért hanyagol engem, mert a f*szfej barátja teledumálta a fejét szarságokkal, mert valamiért engem sose bírt. Összevesztünk, azóta is bennem a szurka, amiért ezt tette.. Fogtam magam, és elcuccoltam tőle.. 
Kis idő múlva kiderült, hogy miért történt ez.. Barátomnak ez a barátja veszettül féltékeny volt, amiért a barátomnak van valakije.. Az előző párjával igaz, hogy elhidegültek, de az a srác még segédkezett is abban, hogy gyorsabban meglegyen a szakítás. Ki akarta sajátítani magának, azt akarta, hogy csak ők ketten legyenek, neki ne legyen senkije, mert úgy "jó az a csapat"... Eltelt egy pár hónap, és mi megismerkedtünk, kapcsolat alakult ki köztünk, és ez az egész féltékenysége újra elkezdődött. Mivel ott voltam, rám is kellő figyelmet kellett fordítania, így egy kicsit háttérbe szorultak a mindennapos találkozásaik, mert arra is szükség volt, hogy időt töltsünk el kettesben. Kis idő múlva sikerült beilleszkednem (legalábbis azt hittem), és így már együtt jártunk hozzá, együtt szerveztük a nyaralásokat, sok időt töltöttünk együtt.. természetesen én is jelen voltam, miért ne mehettem volna
Aztán szépen elkezdte csinálni a hülyeséget, belebeszélte barátomba, hogy én nem szeretem őt.. stb. Ezért barátom távolságtartó lett velem szemben, és nem tudtam kiszedni belőle, hogy mi baja.. Majd mikor sikerült, nem győztem rácáfolni azokra az érvekre, és mindig az lett a vége, hogy ő is és én is morcosan feküdtünk le aludni, úgy, hogy nem lett megbeszélve. 
Rájöttünk, hogy totál féltékeny, nem akarja, hogy én (vagy bárki más is) legyen a barátomnak.. csak ő akart lenni neki.. Mert neki nincs más barátja, nincsen szociális élete.. egész nap a gépe előtt ül, és játszik... Semmi olyat nem tesz, amivel kicsit előre haladna.. 
Ezért le kellett építeni ezt az embert, különben simán tönkreteszi a kapcsolatunkat.. Mert aki neki nem tetszik, azzal ne is legyen barátom együtt... Mert ők régebb óta ismerik egymást, és nem viseli, ha vagyok neki, ne legyek, és senki más ne legyen, mert úgy nem teljes már a kép..
Szar érzés kimondani, de sokkal jobban érzem magam most, hogy eltűnt a képből.. Szóval.. nem biztos, hogy a barátodnak hívhatod azt, akire úgy tekintesz.. 

Reload

Emlékszem, azt ígértem magamnak januárban, hogy nem csábulok el, ha rám jön a blogolhatnék. Most azonban mégis azt érzem, hogy jó lenne néha írni, ám más formában. 
Régen is vezettem csak személyes blogot, amelyben a mindennapjaim kapták a főszerepet, és úgy érzem, hogy most is erre vágyom.. Ezért is szeretnék újra belevágni, aztán majd lesz valami.. :D
Tehát a beauty blogolás ezennel befuccsolt nálam, nem akarok már ilyen blogot vezetni, a bejegyzéseket is letöröltem innen. Ezt meghagyom a többi ilyen blogolónak :) Ennek átveszi a helyét a személyesebb blogolás, egy kis ez-az a mindennapjaimról... stb. Aztán majd akad aki olvas, vagy nem :D 
Szóval nemsokára rakom is fel az első személyes bejegyzésemet is. 

Pápá !

Viszlát Wonderful-Fleur !!! | Elbúcsúzom a blogtól!

Sziasztok!

Mikor 3 éve elindítottam a blogom a blogspot-on, nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar be is fejezem a szerkesztését. Életemben több blogom is volt már, de ez nőtt a szívemhez leginkább. Sokat tanultam más bloggerektől, már ezért is megérte szerintem. Sajnos vannak fontosabb dolgok az életben, nem iskolás vagyok már, hogy legyen időm 2-3 naponta bejegyzéseket írni, sajnos a munkám nekem "nem engedi" ezt, ha nem dolgozom, inkább pihenek, de azt is ritkán, mert mindig van mit tenni-venni otthon. Sajnos mostanában alvási zavaraim vannak, ez teljesen leszívja az energiámat. Meg kiszerettem ebből az egészből, mert úgy tűnik, hogy az is divatbloggernek akar felcsapni, aki nem is tud semmit, csak a másikat másolja.

Nem csak a fenti okok, több is van, ami miatt befejezem a blogolást:

  1. A fent leírt időhiány
  2. Kedvhiány
  3. Ihlethiány
  4. Ha van időm, inkább mást csinálok
  5. Pénz
Valamint a látogatók. Igaz, a blogot magamnak csináltam, de mintha senkit sem érdekelt volna, mert mindenki a nagyobb blogokat tartotta a jobbnak, így az én kis blogom is árnyékukba került. De hát ez így szokott menni, ez ilyen. Sok kedves megjegyzést, tanácsot kaptam, szóval ez nem egy hű de nagy panasz volt tőlem.

Valamint a pénz. Ahhoz, hogy valakinek sikeres "szépség blogja" legyen, ahhoz nem csak idő, de pénz is kell. Mivel valamiből meg kell venni azokat a termékeket, amiket az ember nem csak, hogy szeretne használni, de a blogjára is szán. Mivel már nem csak arról szól ez az egész beauty blogolás, hogy amit szeretnék, azt megveszem és HASZNÁLOM, hanem a felesleges pénzköltésről is. Csak megvenni valamit azért, mert cuki, és csak tesztelni szeretnék, azért nem adok ki pénzt. Beleestem ebbe a hibába, és tanultam is belőle. Akinek nem inge, ne vegye magára, ugye. Most jó a fizetésem, de nem dobnám ki csak azért, hogy tesztelhessek valamit, ami jópofa, de tudom, hogy úgysem veszem hasznát. Ugye azért ennek is van egy pozitív oldala, mert ha többek szerint sem jó, akkor nem veszem meg, akinek belefér a keretbe, miért ne tehetné?

Nincs egyediség. Na hát, igen, ma már szinte lehetetlen egyedinek lenni, erről nem tehetünk. Ha valakinek támad egy jó ötlete, volt, hogy már azonnal más oldalakon is megtaláltam. Nagyon nehéz ebben a "világban" egyedinek lenni, és újat mutatni. Az meg már kicsit unalmas, hogy itt egy krém, leírjuk róla a szokásos sablon szöveget, így meg úgy hidratál stb.. ugyanígy egy palettáról, rúzsról stb. Jók ezek, csak már unalmas kicsit. Én az elején majd megvesztem ezekért, de az évek alatt unalmassá vált. 

Vannak olyan bloggerek, akikről lerí, hogy maguk népszerűsítése a cél. Nem mondok neveket, egy bloggert évek óta követek, és látszik is rajta, többen is megjegyezték már neki, nem csak az én észrevételem ez. Mindig ugyanazokat a videókat készíti el, sokan eljátsszák a pszichológust, a szépséggurut, menőznek a szépség-blogos rendezvényekkel. ahová elhívták őket, vagy csak úgy megjelentek, ami szerintem nem érdek, és nem sok embert érdekel. Így kell magunkból, egyszerű emberekből "celebet faragni". Sokan átesnek a ló túloldalára, azokat becsülöm, akik nem ilyen módon jutottak el oda, ahol vannak. Vannak bloggerek, akiket követek, akiket szeretek, és követni is fogom őket, mivel úgymond "ők voltak az elsők", és sokan szeretnének olyanok lenni, mint ők. Szóval itt megint csak az vegye magára, aki ilyen.

Amitől kicsit besokalltam, az az a tulajdonsága az embereknek, hogy minden tárgyat élőként kezelnek. Ezt magamon is észrevettem..
Kicsit sok, ha egy rúzst vagy más egyéb dolgot úgy istenítünk, mintha más nem is lenne az életben, felruházzuk olyan jelzőkkel, amiket egy tárgyra nem igazán mondunk úgy általában. Jó erre mondhatnám azt is, hogy a nők a kozmetikumokat istenítik, a férfiak meg a műszaki kütyüket stb. Csak már kicsit sok ez a mézes-mázaskodás egy egyszerű termék miatt, amit az ember utána úgyis elrak, mert talált egy jobbat, és így tovább. Érdekel engem is a véleménynyilvánítás egyes termékekről, mivel ha nem lenne ilyen blogger, akkor megvennénk a tényleg semmire való dolgokat is.. de azért nem kell túlreagálni a boldogságmámorban kigondolt véleményeinket. Talán ez az, ami miatt mások árnyékában maradtam.


Hát, lényegében ennyi lenne, amit még utoljára el szerettem volna mondani Nektek. A blogolást végleg befejeztem. Szerettem, de ha lenne időm, akkor sem folytatnám. Kicsit úgy érzem, hogy kinőttem ebből. Ugyanúgy érdekel a téma, követem a kedvenceimet, sokat tanultam más bloggerektől, de nincs energiám, kedvem, és pénzem, hogy úgy működjön a blog, mint régen. 

A tartalmat fent hagyom, azért 2,5-3 év alatt sok dolgot írtam, és jó érzés nosztalgiázni is :)

Nagyon fog hiányozni, és biztos elkap majd az érzés, hogy de jó lenne írogatni, de az elmúlt 1 évben is így volt, aztán mégsem indult be a blog újra, úgyhogy tényleg semmi értelmét nem látom a folytatásnak. 

Köszönöm a követőimnek ezt a pát szép évet itt a neten, valamint a több, mint 35.000 látogatót.
Legyetek jók, SZIASZTOK!!